HTML

Bíró Ákos első napjai

Születéstől napjainkig...

Friss topikok

  • iliszke: Szia Ákos! Már kezdtem hiányolni a naplós bejegyzéseket így örömmel látom,hogy újra írtatok.Nagyon... (2009.06.01. 09:37) Római vakáció - avagy, Ciao Bimbo!
  • A Gál család: Szia Ákos! Gratulálunk a legújabb tudományodhoz! Nagyon ügyes nagyfiú vagy, most már aztán kezdőd... (2008.10.20. 23:22) Állatkerti séta
  • Balog család: szia Ákos Sok Boldog Születésnapot Sokáig éljél. Szeretettel várunk Dabronyba vagyis nálunk. (2008.09.28. 13:20) Szülinapi buli
  • A Gál család: Szia Ákos! Nagyon sok szeretettel köszöntünk az ELSŐ születésnapod alkalmából! Vigyázz Magadra és... (2008.09.23. 00:57)
  • Balog család: SZia Ákos .Nagyon szép vagy a képek.Biró Nagymamád mondta hogy itt megtaláljuk a képeidet.Jó lenne... (2008.07.29. 14:44) Új otthonunk

Linkblog

61. nap

2007.11.22. 17:12 Akoska

Sziasztok!

Már túl is vagyunk a felén annak a hétnek, amit Apa nélkül kell eltöltenünk. Szerencsére eddig minden komolyabb gond elkerült bennünket, és sikerült jó fiúnak lennem, így gyorsan eltelt az idő eddig. Volt nálunk látogatóban anya két barátnője Anna és Andi, hogy ne unatkozzunk, de éjszakára csak egyszer maradt a nádudvari Nagyi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anyának is egészen jól megy ez a babafürdetés-dolog, élvezem is rendesen. De ebben a pillanatban épp nagyon koncentráltunk mindketten, hisz ez egy nagyon veszélyes pozíció.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szegény Anna, őt nem kíméltem, sírva fogadtam és sírva búcsúztattam. Csak egy kicsit hagytam őt és anyát beszélgetni. De ő már úgyis kétszeres gyakorló anyuka, nem zavarta egy csöppet sem, hogy sírdogálok. Kaptam tőle egy helyes kis body-t és egy cicusos csörgőt, ez nagyon felkeltette az érdeklődésemet, de még csak akkor érdekel, ha Anya csörgeti, én még nem akarok hozzányúlni. De majd hamarosan el fog jönni az az idő is, amikor bátran megérintem a játékaimat.

Egyelőre még csak a jobb kezem ujjait szopogatom (jó hangosan cuppogtatva, hisz nagyon finomak) és közben a bal kezemmel simogatom a kobakomat.

Ezen a képen nagyival vagyok látható. Eléggé élveztem, hogy itt volt, sokat beszélgetett hozzám, megnézte még azt is, ahogy Anya pelust cserél nekem és megfürdet. Előtte nincs titkom...

Ezt a ruhát, bármilyen hihetetlen, még nemrég kaptam Anyutól. De már ki is nőttem, sajna.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kétszer is teljesen átaludtam az éjszakát és a többi éjjel is csak egyszer ébredtem, akkor is hajnaltájt. Így aztán nem panaszkodhat Anyu, hogy nem hagytam, hogy kialudja magát... De ha én hajnalban felébredek, akkor az nem lehet, hogy mint ahogy az okos könyvek mondják: ne mosolyogjon rám, ne beszéljen hozzám Anyu. Azt nagyon nem szeretem, ha csendben kell maradni. Úgyis minden etetés után meg kell várni, hogy ki lehessen cserélni a pelusomat, ahhoz pedig legalább egy negyedóra has-simogatás szükségeltetik...

Napközben is többször sikerül elaludnom, legkönnyebb úgy, ha Anyu a konyhában piszmog és zúg valami körülöttem, mosó vagy mosogatógép. Ha pedig én elalszok, akkor nem egyszer 3 óránál is többet szundizok.

Szerencsére a héten nem volt nagyon hideg és vacak idő, így tudtunk menni sétálni, csak az a kár, hogy olyan hamar kezd már sötétedni, hogy ha ebéd után egy picit hosszabbat sikerül aludnom, akkor már lemegy a nap, mire felébredek.

Képzeljétek el, volt nálam a doki bácsi és megkaptam a 2 hónapos gyerekeknek kötelező védőoltást. Nem volt valami kellemes, sőt egy percen keresztül hangosan panaszkodtam is amiatt, hogy a popsimba szúrta tűt, de aztán Anya gyorsan megnyugtatott és már nem is haragudtam a doktor bácsira. Sőt, szép nyugisan üldögéltem velük, amíg felírta a recepteket és megbeszélték a tennivalókat. Mázli, hogy nem vagyok egy anyámasszonykatonája, nem lázasodtam be és nem voltam nagyon nyugtalan sem azon az éjjel.  Pedig kicsit izgultunk emiatt...

Ma voltam bent az apa cégénél megnézni, hogy minden rendben van-e, nem kanászodtak-e el a kollégák, amíg a főnök oda van pihenni. A lányok egész csokra gyűlt körém, nem panaszkodhattak, én nem sajnáltam tőlük a mosolygást és a figyelmet. Hátha valaki közülük kedvet kap, hogy beszerezzen magának is egy ilyen édes kisbabát...

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://biroakos.blog.hu/api/trackback/id/tr42238405

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kiss Nagyi és Papa 2007.11.27. 22:16:50

Szia Ákoska!

Végre van Nagyinak egy kis szabadideje,hogy végre irjon Neked.Nagyon jó volt,hogy kicsit hosszabb ideig lehettem Veletek.Igaz sokat nem tudtam segiteni Anyának, de legalább jobban megismertelek,hogy egészen jó baba vagy.Anya nem értékeli mindig.No de azt is meg lehet érteni,mert biztosan fáradt olyankor.
Büszke vagyok Rád,hogy a szurit jól viselted,és nem vagy egy anyámasszony katonája.Ez azért kell ,hogy ne legyél beteg.
Azt meg elhiszem ,hogy irigykedtek a csajok, hogy Anyának és Apának van egy iyen tündéri kisfia.

Puszika!

süti beállítások módosítása