Szevasztok!
Megint írunk, Anya meg Én. Vagyis én épp a délutáni sziesztázásommal vagyok még elfoglalva, de így tud Anyu a legjobban írni. Egyébként ma délután ő is aludt egy jó nagyot, már ki volt fáradva és ez a vacak idő úgysem hagyott bennünket mást csinálni.
Képzeljétek, Anya már nem ihat olyan gyógyteát, mint eddig, hogy legyen jó sok tejecskéje nekem (mert azt mondták, hogy attól is fájhatott a pocikám), helyette azt ajánlotta neki a doktor bácsi, hogy igyon sört. Már legalább egy hete tart ez a sör-kúra, és szegény annyira, de annyira utálja már ezt a vacak keserűt, de értem még ezt is megteszi. Kár (szerinte), hogy a pezsgő nem csinál több tejecskét. De az is lehet, hogy eddig még senki nem próbálta erre használni...
Ezen a héten jó sokszor járt nálam a nagyapám, sok dolga volt itt a ház körül. Ma például még betonoztak is, pedig olyan rossz idő volt, hogy nem is mentünk sétálni. Megjavították a fűtést, hogy ne csak az én szobámban legyen jó meleg, hanem az apáékéban is, sőt még az anya kicsi piros kocsiját is elvitte, hogy lecseréljék rajta a kerekeket. Szóval, annyi, de annyi mindent elintéz a nagyapám, és közben persze mindig van ideje megnézni engem, hogy jól viselkedek-e, meg nőttem-e, ilyen dolgok érdeklik... Ma cserébe jól rámosolyogtam, hogy lássa, nem mindig sírok ám.
Szerdán járt itt a védőnéni újra, hogy megtudja, elmúlt-e már a hasfájásom. Igazából, szerintem szeret hozzám jönni. Azt mondja olyan okos vagyok és gyönyörű a szemem. :) De én is élveztem végre, hogy itt volt. Megmutatott Anyunak két féle tornáztatást, amit reggel és este kell gyakorolnia velem. Mindkettő arra való, hogy még erősebb és ügyesebb legyek. (két felülés és két kúsztatás a napi penzum)
Újabb mutatványra vagyok képes: nyálbuborékokat fújok :) hogy ez mire jó, arra még nem igazán jöttünk rá, de parkettán szép kicsi pöttyöket hagy, látható, hogy merre jártunk.
Képzeljétek, annyira megszerettem már a fürdést, hogy nagyon zokon esik, ha abba kell hagyni... Már az előtte lévő macerát is nagyon élvezem: Anya jól beolajozza a bőrömet, hogy nem szárítsa ki a víz. A fürdés szuper Apával, de ha már vége van, akkor nagyon hangosan sírok, mert mindig elfelejtem, hogy törölközés és öltözködés után jön a vacsora. De talán egyszer ezt is megjegyzem, és akkor nem kell felesleges energiát pazarolnom a sírásra és kiabálásra...
Anyától nemrég kaptam ezt a játékot, de amíg tartott a hasfájós időszakom, addig nem akartam vele törődni, így most vette nekem elő újra. Nagyon szép színes csiga, de ami a legjobb rajta az egy méhecske. Na az nagyon tetszik...
Még beszélni is szoktam hozzá. Tegnap jó sokáig biztattam, hogy mozduljon már meg, de sajna hiába. Egy kicsit mérges is lettem, de remélem, hamarosan már meg tudom fogni, és akkor majd én megtanítom mozogni.