Sziasztok!

Megint csak van egy csomó mentségünk arra, hogy miért is nem volt időnk írni nektek. Örültünk, hogy többen is hiányoltátok a Bíró család helyzetjelentését (többen is telefonon reklamáltak). Tehát közben elköltöztünk, jó sok munka volt be és kidobozolni a sok holminkat, meg kellett szoknunk az új környezetet és még net sem volt itthon.

Lassan minden a helyére kerül, már senki nem téved el a házban és csatlakoztunk szélessávval a világhálóhoz.

Sajnos azonban volt még egy dolog, amiért Anyának nem volt kedve írni. Szegény öreg papa is elköltözött. Föl az égbe, ahol mindig szép idő van, nincs semmi szomorúság és fájdalom. Azt mondja Anya, hogy szeretett engem, a legkisebb dédunokáját is nagyon.

Sajna csak egyetlen fotó őrzi meg azt a pillanatot, amikor az ölében ülhettem...

De nem akarok szomorú lenni, ti se legyetek azok, inkább megmutatom, milyen nagyot nőttem az elmúlt hónapban.

Kaptam egy jó kis járgányt, ami nagy segítség nekem és anyának is az állandó helyváltoztatási igényem kielégítésében.

Az elején még csak véletlenszerű mozgásom hatására indult el a jármű, de ma már jól tudom irányítani és nagyon tetszik a dolog.

Itt pedig látható a szép etetőszékem, amint épp a tízóraimat fogyasztom. A tálcatartóra szoktam a lábamat felrakni, hiába mondja nekem bárki, hogy azt nem illik, de hát olyan nagyon kényelmes így...

Néha megesik, hogy evés közben elfog a nagy buzgóság, még aludni is jól lehetne benne, de azért valahogy mindig a kiságyamban térek magamhoz.

Van a közelben egy jó kis játszótér, ahol már sokszor kipróbáltam a hintázást. Olyan biztonságban érzem magamat rajta, hogy nem is szoktam kapaszkodni sem.

Legtöbbször kettesben megyünk Anyával, de néha azért Apa is ráér és jön velünk, mert ő sem szeret kimaradni az ilyen jó programokból.

Ezen a képen igazán jól látszik, ilyen nagyra nőttem (még a lábam le is maradt a képről), már 7680 grammosnak mértek tegnap este. Szegény mérleg, néha eléggé zokon veszi, amiért én ugrabugrálok azon is...

Egyre több dolgot szeretek megkóstolni azok közül, amit a szülők esznek. Itt épp elkuncsiztam Apa almáját és sokat rágicsáltam. Tudjátok nagyon viszket az ínyem, és a kibújt fogacskákat is élesítenem kell valamivel.

Most ennyire futotta az időnkből, de hamarosan jelentkezünk megint.