2007 09 28, péntek
A mai napon nagyon sok minden történt! Reggel meglátogatott egy védőnő. Megvizsgált, piszkálgatott. A számba is bele akart nézni, de én úgy tettem, mint aki alszik. Összeszorítottam a számat, s nem engedtem. Ki tudja, mit akart ott?!
Később jött egy dokibácsi is. Ő is végigtapogatott. Nála volt egy hallgató-készülék is, amivel megnézte, hogyan ver a szívem. Aztán ő is a számmal próbálkozott. Megpróbáltam bevetni a jól bevált módszert, de ő trükkös volt. Egy kanalat használt. Azzal nem bírtam! Van még mit tanulni! A dokibácsi most túljárt az eszemen.
Mindent egybevetve, azért elég nyugis nap volt. Kezdem megszokni az új környezetemet. Anya is nagyon kedves volt. Sokat énekelgetett nekem, s jókat ettünk. Illetve én ettem, ő meg etetett.
Este azonban...
Valami szörnyen fura dolog történt velem. Anya meg apa átvittek a házban egy olyan helyiségbe, ahol eddig még nem jártam. Kiderült, hogy onnan szoktak hozni olyan folyékony valamit, amivel megtörlik a fenekemet, s ami nem pisi és nem tej. Ott ebből a vízből - mert közben megtudtam, hogy ez a neve -, elég sok van.
Hát, mondhatni betojtam, amikor megláttam azt a nagy edényt, amiben csomó ilyen víz volt! A szó szoros értelmében is! Anya szerencsére nem volt mérges rám, pedig rendesen sikerült őt letojnom. Igaz, apa bosszúból nem csak a fenekemet mosta meg, hanem belerakott ebbe a nagy edénybe! Mindenhol megmostak vele! Nem volt túl kellemes! Vagyis, azt nem tudom mi nem tetszett, mert igazából nem fájt, de azért valljuk be, ez elég fura dolog, nem?
Ennek következményeként elég nehezen nyugodtam meg, s apa több mint 2 órán át tartott este a karjában, s mászkált velem. Azt még nem tudom, jó-e ez így nekem, s máskor is akarok-e ilyet, de az biztos, hogy volt haszna! Láttam kis picuri mozgó valamiket egy nagy üvegbe zárt vízben úszkálni. Apa szerint halak! Szépek, csak nagyon gyorsan úszkálnak, s nekem nehéz még követni őket a szemeimmel.
Hajnalban, aztán, felkelt Anya! Dúdolt nekem, s attól megnyugodtam. Ettem is egy keveset, majd végül elaludtam.
